A közgazdász szerint rövid távon nem gond az újabb megállapodás elmaradása
Hogyan kell értelmezni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval folytatott tárgyalások megszakadását? Elképzelhető, hogy az Unió álláspontja nem is elsősorban Magyarországnak szólt, hanem a szövetség egyéb, "renitenskedő" tagjainak szánt figyelmeztetés volt? Ezekről a kérdésekről nyilatkozott Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár a Duna Televízió Heti Hírmondó című háttérműsorában vasárnap este.
A valutaalapi tárgyalásokon részt vett az EU-küldöttség is, és a kiszivárgó hírek szerint éppen az Unió volt "keményebb" tárgyalófél Magyarországgal szemben - nyilatkozta Bod Péter Ákos.

Az EU példát statuál?
S hogy az EU miért "keménykedik"? Részben azért, mert a magyar renomé nem jó. Magyarország ugyanis az egyetlen állam az Unióban, amely belépése óta (2004) soha nem teljesítette a három százalékos költségvetési deficit-maximumot. Hazánk képtelen teljesíteni egy feltételt amit egyébként muszáj volna - érvelt a szakember.
Bod Péter Ákos nem zárta ki azt sem, hogy a Magyarországgal szembeni fellépés lehet üzenet is Görögországnak, Spanyolországnak, Portugáliának, Olaszországnak - azoknak az államoknak, amelyek vagy megsértették a költségvetési hiány felső határértékét, vagy a körül vannak. Az üzenet pedig az lehet: vigyázat, komolyan vesszük a szabályokat!
Megy-e vagy sem majd a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nélkül? Illetve: a hiánycél teljesülésén túl a cél teljesítésének módját is számon kérheti hazánkon a korábban hitelt nyújtó Valutaalap, avagy sem? - hangzott a Heti Hírmondó kérdése.

Lehet még szükség a Valutaalapra
A 2010-es büdzsére megáll Orbán Viktor miniszterelnök érvelése, miszerint a hiánycél teljesülését igen, annak teljesítési módját viszont nem kérheti számon Magyarországon a Valutaalap. Ha hosszabb távra is szeretne megállapodni a kormány a nemzetközi pénzügyi szervezettel, ott már nem állna meg ugyanez az érvelés - vélte a közgazdász szakember. Ekkor ugyanis be kellene mutatni azt a programot, jó néhány évre előre, amit a Valutaalap is finanszírozhatónak gondol.
Bod Péter Ákos úgy látja: rövid távon nem gond, hogy megszakadtak az IMF-el a tárgyalások. Igaz ugyan, hogy ennek következtében a korábbi hitelből rendelkezésre álló utolsó összeget nem tudja felvenni az ország, viszont erre nincs is túl nagy szükség, mert a hazai devizatartalékok nagyon magasak.
Viszont ha az a kérdés, hogy lesz-e új szerződés a Valutaalappal, Bod Péter Ákos szerint a kérdés még lóg a levegőben. "Elképzelhető, hogy úgy alakul a világ, hogy vissza kell menni a Valutaalaphoz" - mondta.

A tőkepiac mindig ingatagabb
A közgazdász szerint ha nincs IMF-megállapodás, és mégis fel kell venni hiteleket, akkor ezt a tőkepiacról kell megtenni. "Ez egy izgága, ingatag, hírekre erősen reagáló valami, aminek nincs címe, nem lehet velük beszélni. A Valutaalap ugyan mumus, de van postacíme, vezérigazgatója, lehet velük tárgyalni, ez biztonságot ad" - érvelt a szakember.
Ami a jegybankelnöki fizetés körül zajló vitát illeti, arról Bod Péter Ákos azt mondta: a Nemzeti Bank ugyan része a magyar államnak, de nem része a magyar kormányzatnak. "A kormány a maga tisztviselőire minden gond nélkül bevezethet egy bérplafont, ám az már vélelmes, hogy a bírákra, alkotmánybírákra, a jegybankra, az ÁSZ elnökére bevezethet-e"- hangzott az érvelés.
A közgazdász-egyetemi tanár ezzel a kapcsolatban azt mondta: ez vitatott ügy, ahol többféle igazság létezik, s "majd meglátjuk, melyik fog győzni".
Szöveg: Pintér Attila, felelős szerkesztő, Duna Televízió Zrt.